Neveljünk olvasókat!

Égigérő

Elképzelni az elképzelhetetlent - könyvek a Holokausztról fiataloknak

2020. január 27. - Réka Czakó

untitled_1.png

Azok a kérdések, amelyeket nem lehet vagy nem szabad nyilvánosan feltenni, vagy azok, amelyeket nem lehet szavakkal jól megmagyarázni, nagyon is jól megoldhatók egyedül. Ezért aztán a "miért" szó nemcsak kérdezni, hanem gondolkodni is megtanított.

Anne Frank (Frankfurt, 1929 - Bergen-Belsen, 1945)

1945. január 27-én az első ukrán front katonái szabadították fel az auschwitzi haláltábort. 2006-tól az ENSZ határozata alapján ez a nap lett a Holokauszt nemzetközi emléknapja, amikor a világ közösen emlékezik a népirtás 6 millió áldozatára.

Erre a napra hoztam nektek könyveket. Ezeknek a műveknek egy része az én polcomon is itt sorakozik. Nehéz olvasmányok, de amióta tizenévesen elolvastam Anne Frank naplóját, időről-időre kezembe veszek visszaemlékezéseket, hogy átgondoljak, tanuljak és talán furcsán hangzik, de örüljek. Örüljek annak, amink van és ahogyan van. Jobban belegondolva, talán az élet nehéz helyzeteiben "használt" mottóm is ezeknek a történeteknek köszönhető. A lányom már ezerszer hallotta tőlem, és mára már ő is eltanulta: "A baj nem itt kezdődik!"

Függetlenül az én személyes tapasztalataimtól, azt gondolom, ezeknek a történeteknek az igazi értéke abban rejlik, hogy megtanítják a tizen- és huszonéveseinket "látni" az áldozatokat. Rájöhetnek, hogy ők nemcsak történelemkönyvek fényképeiről visszanéző ismeretlenek, hanem hozzájuk hasonló bolondos, fiatal szerelmesek, lázadó kamaszok, reményekkel, álmokkal teli gyerekek, fiatalok, akik családjaikat, barátaikat...életüket veszítették el a bennük folyó vér miatt. Ezek a történetek megtanítanak meghallani a miérteket, és ha nem is tudunk ép ésszel felfogható válaszokat találni, de reményeim és tapasztalataim szerint megtanulunk kételkedni, empátiával figyelni és (ha kevésbé drámai eseményeknél is) kiállni, segíteni.

Ebben bízva állítottam most össze egy listát olyan könyvekből, amelyek a Holokauszt zsidó és roma áldozatainak sorsát mutatják be a gyerekeinknek, tanítványainknak. A mi okosításunkra egészítettem ki a tizen-, huszonéveseket megszólító könyveket felnőtteknek íródott kötetekkel is, amelyekben a lágereket túlélő bölcs emberek segítenek nekünk valódi válaszokat találni az élet legsúlyosabb és előbb-utóbb a gyerekeinkben is felmerülő kérdéseire.

12-14 éveseknek

covers_508671.jpgIgaz Dóra: Egy fiú a csapatból  (Pagony)

Dani felkavaró mondatokat hall az iskolában. „Kevés vagy, mint Hitlerben a jóindulat” – mondja egy osztálytársa, aki később a haláltáborokat is emlegeti. Dani kétségek között megy haza, és próbálja megemészteni a hallottakat. A szüleitől tudja, hogy ők zsidók, de ennél többet sosem sikerült kihúznia belőlük. Az internetet is segítségül hívja, de amit ott talál, attól csak még jobban megijed és összezavarodik. Amikor az osztálytársai kihagyják a focimeccsből, mivel hittanon alakítanak csapatokat, Dani végképp elkeseredik. Aztán megismerkedik a barátja idős nagypapájával, és a bácsi egy napon mesélni kezd a gyerekkoráról és 1944-ről…
Mikor kezdhetünk a holokausztról beszélni a gyerekekkel? Hogyan közelítsünk meg egy ilyen súlyos témát, hogy ők is be tudják fogadni? A könyvbeli Dani legnagyobb nehézsége az, hogy a felnőttek konokul hallgatnak. Igaz Dóra és a Pagony ezzel az érzékeny, okos regénnyel segít abban, hogy a gyerekek elindulhassanak a megértés felé.

covers_2643.jpgLois Lowry: Számláld meg a csillagokat (Animus Kiadó)

Nos, ​bátor vagy-e kicsi lány? – kérdi Henrik bácsi 10 éves unokahúgát. 1943-at írunk. Annemarie Johansen élete sajátos elegye a hétköznapi otthoni és iskolai életnek, az élelmiszerhiánynak és a náci katonák állandó jelenlétének. A bátorságról a kislány úgy gondolja, az a mesebeli páncélos lovagok erénye, az ő életében nem sok szerepe lehet.
Amikor a német megszállók elkezdik a dániai zsidók összegyűjtését, Johansenék befogadják Annemarie legjobb barátnőjét, Ellen Rosent, s ettől kezdve a külvilág felé ő is a család tagja lesz. Ellennek és Annemarienak nagy lélekjelenlétre van szüksége, amikor a késő éjszaka a házba érkező náci tiszt az iránt érdeklődik, miért nem szőke Ellen is, mit a testvérei.
A könyv olvasói -a főhős kislány nézőpontjából- megismerik a dániai ellenállást, azt a bravúrt, ahogyan csaknem a teljes zsidó lakosságot -mintegy 7000 embert- csónakokon, kis hajókon átmenekítik Svédországba.
Lois Lowry története arra emlékeztet, hogy a háború és a terror idején is létezhet büszkeség és emberi tartás.

covers_875.jpgUri Orlev: Sziget a romok között (Animus Kiadó)

A tizenegy éves Alex megszökik a fallal körülvett varsói zsidó negyedet kiürítő németek elől, s egy lakatlan romházban rendezkedik be. A kisfiúnak minden leleményére, ravaszságára szüksége van, hogy túlélje a túlélhetetlent. A könyv – miközben nagy megjelenítő erővel mutatja be a zsidóság tragédiáját – népeket nem tesz felelőssé; emberekről ír, akik között vannak bűnösök, hősök és ártatlanok.Ez a mű az Izraelben élő író első, magyarul is megjelenő könyve. Uri Orlev a gyerekkönyv írók Nobel-díjaként számon tartott Andersen-díj egyik kitüntetettje.

 

 

 

14 éven felüli fiataloknak

azigazsagnyomaban_1.jpgEric Heuvel- Ruud van der Rol- Lies Schippers: Az igazság nyomában (Anne Frank Alapítvány)

Esther ellátogat a tanyára, ahol zsidó lányként a II. világháború idején menedéket talált. Egy szörnyű tragédiának volt ott a szemtanúja. Most utána akar járni annak, hogy mi történt a többi üldözöttel és az őket segítőkkel. Esther szüleit Auschwitzban meggyilkolták. Ennél többet nem tud róluk. Az unokája, Daniel az internet segítségével megtalálja az egykori szomszéd fiút, Bobot. Bob Eshter szüleivel együtt volt Auschwitzban, és az utolsó pillanatig Esther apja mellett maradt. Esthert mélyen megrázza a történet. Elmeséli gyermekkori barátnőjének, Helenának, hogy egész életében nagyon hiányoztak neki a szülei. Szinte már az arcukra sem emlékszik. Ekkor Helenának eszébe jut valami…

covers_345187.jpgLuca Cognolato - Silvia Del Francia: A láthatatlan hős/Franco Perlasca visszaemlékezéseivel (Pagony)

Van ​egy gyönyörű zsidó legenda, mely szerint Isten azért nem pusztítja el a világot, noha az tele van gonoszsággal, mert az emberi történelem minden pillanatában él a földön harminchat igaz ember – olyan férfiak és nők, akik egyszerűen nem tűrik az igazságtalanságot. Senki sem tudja a nevüket, és ők sem tudják magukról, hogy az igazak közé tartoznak.

Giorgio Perlasca is ilyen Igaz Ember volt. Ebben a fiataloknak szóló regényben megelevenedik a történelem egyik legembertelenebb időszaka: 1944-45. Miközben a szovjet csapatok nyugat felé törnek előre, a fővárosban rekedt zsidókat az éhség és a hideg mellett a német és magyar nácik esztelen támadásai tizedelik. Ekkor egy olasz húskereskedő elhalasztja saját hazautazását azért, hogy annyi embert mentsen meg, amennyit csak tud.Amikor a spanyol nagykövet elhagyja a várost, úgy tűnik, a követség oltalma alatt álló zsidók számára elveszett minden remény. Nincs más hátra, Perlasca megpróbálja megmenteni őket, ehhez azonban egy utolsó, elképesztő, hihetetlenül kockázatos hazugságra van szükség…

Végül 5 200 zsidót sikerült megmentenie. Budapesten.

covers_436749_1.jpgMonica Hesse: A kék kabátos lány (Tilos az Á könyvek)

1943 januárja, Amszterdam. Hanneke biciklivel járja a feketepiacot, és az ott szerzett áruval kereskedik. A háború borzalmai már elérték a várost, a lány elesett szerelmét gyászolja, mégis sikerül viszonylag kiegyensúlyozott életet biztosítania családjának. Egy napon azonban egy idős néni megkéri, hogy keressen meg egy eltűnt zsidó lányt. Ekkor alapjaiban változik meg Hanneke élete, és lassan sodródik bele az ellenállás szövetébe, hogy a náci rezsim ellen küzdjön.

 

 

 

covers_345634.jpgLeon Leyson: A lehetetlen valóra vált - Egy fiú Schindler listáján (Maxim Kiadó)

Még ​a legsötétebb időkben is – és főleg akkor – helye van az erőnek és a bátorságnak. Leon Leyson volt az egyik legfiatalabb, aki Oskar Schindler listájának köszönhetően élte túl a holokausztot. Leon Leyson (eredeti neve Leib Lejzon) csupán tízesztendős volt, amikor a nácik megszállták Lengyelországot, és családjával együtt be kellett költöznie a krakkói gettóba. Hihetetlen szerencsével, kitartással és ügyességgel Leyson túlélte a második világháborút, és elviselte az ördögien gonosz plaszówi lágerparancsnok, Amon Göth kegyetlenségét. Végül egy bátor és mindenre elszánt férfi, Oskar Schindler volt az, aki megmentette Leyson, valamint szülei és két testvére életét azzal, hogy az ő nevüket is felvette azoknak a munkásoknak a listájára, akiknek a gyárában kellett dolgozniuk. Ez a névsor vált Schindler-listájaként híressé.
Leon Leyson elbeszéléséből hiányzik a gyűlölet és a bosszúvágy. A visszaemlékezés tökéletesen megragadja annak a fiúnak az ártatlanságát, akinek hihetetlen borzalmakat kellett túlélnie. A méltóság és a remény könyve ez, mely regényes formában tárja az olvasó elé az elképzelhetetlent.

covers_367538.jpgAnne C. Voorhoeve: Liverpool Street (Könyvmolyképző Kiadó)

„Ha ​Mamu engem egyedül akarna Angliába küldeni, megszöknék, és addig bujdosnék, amíg el nem megy a vonat nélkülem! Semmiképpen sem utaznék a szüleim nélkül…”

1939 tele, Liverpool Street vasútállomás, London. Egy tizenegy éves berlini kislány, Ziska Mangold leszáll a vonatról. Nem akármilyen vonat ez, hanem egyike azoknak a gyermektranszportoknak, amelyek közel tízezer fiút és lányt menekítettek ki a náci Németországból. Ziska pontosan tudja, mit akar: amint lehet, ki kell juttatnia a szüleit és legjobb barátnőjét, Bekkát is. Ám nem sok ideje marad, a gyilkos háború már előreveti árnyékát. Ziskára egy idegen család, egy idegen nyelv, honvágy és bizonytalanság vár – de egyúttal élete legnagyobb kalandja is. Hét évvel később pedig meg kell hoznia egy nehéz döntést.

Anne C. Voorhoeve izgalmas, lebilincselő regénye azokról a zsidó gyerekekről szól, akiket a náci uralom alatt a szüleik nélkül „transzportáltak” Angliába, nevelőszülőkhöz. A szerző rendkívüli beleérzéssel veti papírra Ziska Mangold történetét, aki eleinte nem is tudja igazán felfogni, mit jelent zsidónak lenni.

Szokatlan látásmód, megindító történet a megmenekült gyermekek sorsáról.

„A történet felkavaró, de még ha könnyeket csal is a szemünkbe, fontos megismerkednünk ezzel a témával, amelyet az írónő egy kifinomult érzékkel megírt történetbe ágyazott, a középpontban Ziskával. Együtt sírunk és nevetünk vele. Betekintést nyerhetünk az érzéseibe, a félelmeibe és a reményeibe.” – Heike Rau, leselupe.de

covers_86638.jpgAnne Frank - Erst Schnabel: Anne Frank naplója / Anne Frank nyomában (Kozmosz Kiadó)

Tavalyelőtt lett volna ötvenéves Anne Frank. Életről naplója vall, halála körülményeiről egy újságíró, Ernst Schnabel tovább nyomoz.
Anne Frankfurt am Mainban született, de a fasizmus uralomra jutása után, 1933-ban szüleivel Amszterdamba emigrált. A náci zsidóüldözés miatt két évig 1942–1944-ben nyolcadmagával egy amszterdami ház rejtekében bujkált. Egész idő alatt naplót vezetett, mindaddig, míg fel nem jelentették és el nem hurcolták őket. Anne Frank Bergen-Belsenben, a koncentrációs táborban halt meg 1945. március 2-án. Egy volt lágertársa, a ma Svédországban élő Margita Pettersson asszony így emlékszik vissza a tizenhat éves lány halálára: „Halott nővére mellett feküdt, próbáltam erőszakkal belédiktálni néhány falatot, de hiába. Emlékszem, egyik nap azt mondta: Kérem, ne adjon többet enni. Nem bírok tovább élni. Másnap meghalt.”

covers_326186.jpgSid Jacobson: Anne Frank - Az Anne Frank Ház által efogadott hivatalos életrajz képregényben

Anne Frank nevét a második világháború alatt írott naplója őrizte meg az utókornak. Mind a mai napig rengetegen olvassák személyes feljegyzéseit arról, hogyan rejtőzködtek a nácik elől a megszállt Hollandiában.

Sid Jacobson és Ernie Colón nem kisebb feladatra vállalkozott, minthogy az amszterdami Anne Frank-múzeum támogatásával elkészítse Anne Frank életének első hivatalos és minden részletre kiterjedő képregény feldolgozását. A végeredmény Anne életének és korának kimerítő krónikája, a napló alapján megelevenedő háborús mindennapok és a történelmi háttér alapos áttekintése.

 

covers_19063.jpgKaren Levine: Hana bőröndje (Minerva Nova)

A tárgyaknak is van történetük, és ettől szíven üthet egy ütött-kopott barna bőrönd látványa is. Hana Brady bőröndje ilyen. Egy kamasz lány Auschwitzba érkezett vele. Ennyi maradt utána, belőle. A kofferen nem áll semmi más, mint a neve, a születési éve meg az, hogy árva. Ma már több mint hetvenéves lenne, de mindörökre tizenhárom marad.
1944. október 23-án érkezett Auschwitzba, még aznap megölték.

Karen Levine könyve, a Hana bőröndje igaz történet. Nyomozás. Egy japán asszony, Fumiko és a tanítványai erednek Hana bőröndjének nyomába. Ez a könyv így aztán arról is szól, milyen a holokauszt gyerekszemmel.
Hanának több mint fél évszázaddal az események után már csak neve van és születési éve. De a nyomozás eredményeként lassan előkerülnek a gyerekrajzai, a régi fotói, boldog gyerekkorának emlékei. S a japán gyerekek rátalálnak Kanadában George-ra, Hana testvérére is.

 

covers_125578.jpgZsolt Ágnes: Éva lányom (XXI. század)

Heyman ​Évát 1944-ben, Nagyváradon hurcolták előbb gettóba, majd Auschwitzba, ahol személyesen Mengele küldte a halálba. Tizenhárom éves volt. Titkos naplóját édesanyja találta meg, aki könyvvé formálta, és kiadta. Az olykor érezhető anyai beavatkozástól a napló még drámaibb, még megrázóbb lett, főként, mert tudjuk: a megjelenés után Éva édesanyja mély depresszióba esett, majd öngyilkos lett. A napló azóta megjelent angolul és héberül is. Magyarul 1948-ban jelent meg. 1948 óta most, 2011-ben adták ki először újra.
Éva, aki körül napról napra esett szét megszokott világa, az utolsó pillanatig próbálta élni a kamaszlányok szokásos életét: szerelem, barátságok, család… Azután a napló 1944. május 30-adikán félbeszakad…"
„- No, nézd csak – üvöltött Mengele –, még rühes is vagy, te béka! Mars fel az autóra! – Mengele sárga színűre festett teherautóval szállíttatta az emberanyagot krematóriumai számára. Évát, szemtanúk szerint, maga Mengele tuszkolta fel a halálautóra. Így végződött a tizenhárom éves Éva élete, éppen Lengyelországban, amitől 1941 óta félt.”
„Pedig, kis naplóm, én nem akarok meghalni, én még akkor is élni akarok, ha egyedül az egész körzetből csak én maradhatnék itt. Én egy pincében, vagy egy padláson, vagy bármilyen lyukban is kivárnám a háború végét, én, kis naplóm, még a kancsi csendőrtől, aki elvitte a lisztet tőlünk, még attól is hagynám magam megcsókolni, csak ne öljenek meg, csak hagyjanak élni!”

+ 1 tipp: Éva naplója alapján készült egy Instagram oldal, amelyen "Éva utolsó heteit" követhetjük. Videókkal, bejegyzésekkel. Megrázó, nehéz tartalom de érdemes megmutatni a téma iránt érdeklődő középiskolásoknak. Semmihez nem fogható, ahogyan elérhető, mai közelségbe hozza a sok évvel ezelőtti történéseket:

https://www.instagram.com/eva.stories/

covers_242293.jpgHelga Weiss: Helga naplója (Alexandra Kiadó)

A ​Terezínbe, majd Auschwitzba deportált tizenötezer csehországi zsidó gyerek közül mindössze száz élte túl a holokausztot. Helga Weiss a száz túlélő egyike. Naplója megrázó és egészen egyedi dokumentum, amely Anne Frank naplójához hasonlóan örök érvényű olvasmány.

Helga Weiss 1939-ben kislányként szenvedi el a náci megszállás első hullámát Prágában: apját elbocsátják a munkahelyéről, ő pedig nem járhat hagyományos iskolába. A növekvő náci brutalitás szemtanújaként kezd naplót írni.

Ez a napló sok tekintetben emlékeztet Anne Frank feljegyzéseire: Helga egyidős Annával, s hozzá hasonlóan az éppen kamaszodó kislány szemével nézi maga körül az egyre borzasztóbbá váló világot. Próbál élni és túlélni, nem sejtve, hogy az egyre nehezebb körülmények nem a szabaduláshoz, hanem a legborzasztóbbhoz, a gettóhoz, majd a koncentrációs táborhoz vezetnek.

1941-ben szüleivel együtt a terezíni gettóba kerül, ahol bámulatos éleslátással örökíti meg családja mindennapjait: a nyomorúságos életkörülményeket, az éhezést és a kivégzéseket – csakúgy, mint a legrosszabb helyzetekben is létező örömöt és reményt.

1944-ben Helgát Auschwitzba deportálták. Mielőtt elhagyta volna a terezíni tábort, feljegyzéseit és rajzait a tábor nyilvántartó részlegénél dolgozó nagybátyja gondjaira bízta, aki egy téglafalba rejtette a papírokat. A dokumentumok a háború végeztével csodával határos módon előkerültek.

covers_300339.jpgHavas Ágnes: "Elmondom hát mindenkinek" - Ági és Juci emlékei deportálásból (Sanoma Kiadó)

Havas Ági és Juci 1944. július közepén érkezett meg egy transzporttal Magyarországról Auschwitzba. Tizenhat évesek voltak, és egypetéjű ikrek lévén, nagyon hasonlítottak egymásra. A két kamaszlányt egy nagyon jól öltözött katonatiszt – mint később megtudták, Dr. Josef Mengele – félreállította a rámpára, édesapjukat és nagymamájukat viszont rögtön a gázkamrára ítéltek sorába irányították. Az ikrek egy külön barakkba kerültek, hasonló testvérpárok közé, akikkel a táborban egy külön orvos-csoport foglalkozott. Mengele látszólag udvariasan viselkedett a foglyokkal, valójában azonban kísérleti alanyoknak tekintette őket.

A most nyolcvanhat éves Havas Ágnes – aki már jó néhány éve rendszeresen tart gimnáziumokban előadásokat a holokausztról – könyvében leírja az Auschwitzban töltött időszakot, bemutatja a tábor mindennapjait, az ottani „életet”. Beszámolója megdöbbentő, eddig nem ismert tényekkel ismerteti meg az olvasókat.

Art Spiegelman: A teljes Maus (Libri Kiadó)

„Ezek ​nem emberek!” Ha ez a gyűlölettel átitatott mondat egy állam ideológiájává válik, az minden esetben világméretű tragédiához vezet. A náci Németországban a goebbelsi propaganda elhitette az emberekkel, hogy bizonyos embertársaik alsóbbrendűek, akiket el kell pusztítani.
E szörnyűséges, egész Európát érintő történelmi bűntett áldozatainak állít emléket Art Spiegelman Pulitzer-díjas képregénye, a Maus. A szereplők antropomorf állatok: egérfejű zsidók, macskafejű németek és kutyafejű amerikaiak. Az ő sorsukon keresztül ismerjük meg a holokauszt megrázó eseményeit és következményeit.
A történet gerincét Spiegelman lengyel származású apjának magnószalagra rögzített visszaemlékezései alkotják, így a Maus fikciós, önéletrajzi és dokumentumkötet egyben. Műfajteremtő, egyetemes érvényű irodalmi alkotás egy szégyenletes korszakról, mely nem merülhet feledésbe.

Art Spiegelman képregényrajzoló, -író, szerkesztő. A Maus eredetileg folytatásokban jelent meg az általa alapított Raw magazinban. Bár munkásságát a képregényes közösség már jóval előbb elismerte, a neve azután vált világszerte ismertté, hogy a Maus 1992-ben – a képregény-irodalomban elsőként – Pulitzer-díjat kapott. Az eredetileg két kötetben, majd gyűjteményes formában is megjelent művet azóta több mint 30 nyelvre fordították le.

covers_364432.jpgMarkus Zusak: A könyvtolvaj (Európa)

1939, a náci Németország
A Halálnak sohasem volt még ennyi dolga, de ő már tudja, hogy ez még csak a kezdet. Mert a Halál bölcs és kíváncsi, szeretne mindent tudni az emberekről. Együtt is érez velük, ha csak ideje engedi.
Ő meséli el ezt a történetet, amely egy német kislányról, Lieselről, a családjáról és a barátairól szól. Meg fanatikus németekről. És egy zsidó fiúról, akit a háború alatt egy pincében rejtegetnek.
Liesel imád olvasni, és ha csak teheti, könyveket lop. De a legkedvesebb könyve az, amit a pincében rejtőzködő zsidó fiú ír neki.
És egyszer csak hullani kezdenek a bombák.

2005-ben jelent meg az ausztrál író regénye, amely az egész világon bestseller lett, és számos díjat nyert el. 2013-ban mutatták be a belőle készült filmet Brian Percival rendezésében.
Zusak könyve már most klasszikus: megható, elgondolkodtató, felejthetetlen.

covers_384742.jpgJim Shepard: Áron könyve (Alexandra Kiadó)

Aron, ​a történet elbeszélője Lengyelország német megszállása idején családjával együtt Varsóba kényszerül, ahol nélkülözés vár rájuk. A gettóban élő gyerekekből összeverődő maroknyi csapat tagjai nap mint nap életüket kockáztatva szöknek át a falon, hogy csempészéssel és sefteléssel szerezzék meg a betevő falatot. Eközben a zsa- rolókkal, a zsidó, a lengyel és a német rendőrökkel, valamint nem utolsósorban a Gestapo fenyegetésével is meg kell küzdeniük.
Családjának elvesztése után Aront a valóságos személyről mintázott, elismert orvos, Janusz Korczak veszi magához, aki a náci megszállás idején minden erejét a varsói árvaház fenntartásának szentelte. Mint tudjuk, mindannyiuk útja a treblinkai haláltáborba vezetett. Vajon Aronnak sikerül megmenekülnie, hogy hírét vigye, milyen megpróbáltatásokon mentek keresztül a gettó gyermekei?

Jim Shepard gyermeki nézőpontból láttatja a történelem legsötétebb időszakát úgy, hogy a nyomasztó történetet megindító, izgalmas fordulatokkal teli regénnyé formálja, amelyből még a humor sem hiányzik.

„Az Áron könyve kérlelhetetlen szenvedéllyel mutatja be, hogy mennyire bonyolult lény az ember. Nemcsak Janusz Korczak és a varsói gettó gyermekeinek testamentuma, hanem minden olyan gyermeké, aki a háború következtében magára maradt.” (Anne Michaels)

covers_458956.jpgKertész Imre: Sorstalanság (Magvető)

„Fokozatosan egyre mélyebbre merülünk a lágeréletbe, ahogyan általában megszoktuk a túlélők emlékiratai és regényei alapján, mégis, a regény első mondataitól kezdve valami mást kapunk, többet, mint szokványos regénytől, akár lágerregénytől is várhatnánk, valami lényegit, egzisztenciálisat: létfilozófiát, amely szinte már-már az irodalom korlátait is szétrobbantja, és amilyen még nem volt sem (láger) regényben, sem filozófiai rendszerben. Ez a robbantás azonban irodalmi módszerekkel történik. Regény tehát a Sorstalanság, csak éppen nem olyan.” (Spiró György)

 

 

 

 

covers_37214.jpgThomas Keneally: Schindler bárkája (Európa Kiadó)

Thomas ​Keneally műve egy kivételes életpályát rajzol meg, a rendkívüliben megmutatva a példázatost, a kuriózumban az általános érvényűt, úgy szerkesztve össze alapos munkával összegyűjtött dokumentumanyagát a népszerű regényíró eszközeivel, hogy akár kalandregénynek is olvasható. A történet arról szól, hogy a század legnagyob gyalázata közepette hogyan válik egy hedonista életművész a humanitás kényszerű bajnokává, minden eszmei elkötelezettség nélkül, pusztán néhány alapvető erkölcsi normához való ragaszkodásból. Oskar Schindlert látszólag semmi sem predsztinálta erre a szerepre. Erkölcsi normák? Fűvel-fával csalja a feleségét, iszik, mint a kefekötő, a náci párt tagja, és Krakkóba azért települ át, mert a gettóból toborzott olcsó munkaerő meg a Hadfelszerelési Felügyelőség pártfogása itt a lehető leggyorsabb meggazdagodással kecsegteti. Igen ám, de a gettót hamarosan fölszámolják, és Oskar, aki szemtanúja a brutális akciónak, megérti, hogy milyen sorsot szántak Hitlerék valamennyi zsidónak. Attól fogva Schindler üzeme egyre inkább menedékké válik, ahová nem ér el az eszelős SS-táborparancsnok keze, és ahol a foglyok emberi táplálékhoz jutnak, amit Schindler a feketepiacon szerez be méregdrágán. Mindehhez persze felsőbb jóváhagyásra, jó kapcsolatokra van szükség. És itt mutatkozik meg Oskar Schindler zsenialitása: ahogyan eredendő hajlamait, adottságait megtalált életcélja szolgálatába tudja állítani. Elképesztő leleménnyel, nagyvonalúsággal és hidegvérrel végül azt is eléri, hogy üzemét – állítólagos hadi fontosságára való tekintettel – áttelepítheti a közeledő front és az elhatalmasodó haláltáborok elől békésebb szülőföldjére, ahol aztán egyetlen hasznavehető lövedék sem készül, viszont több mint ezer munkása életben marad.

covers_573153.jpgVáradi József: Szivárvány Birkenau felett (Libri)

Legyőzheti-e az összetartás az embertelenséget?
Miként képes a muzsika a pokol közepén is gyógyítani a lelket?
Adhat-e a szerelem elég erőt a lehetetlenhez: a szökéshez a világ egyik legkegyetlenebb haláltáborából?

Váradi József harmadik regénye ezekre a kérdésekre keresi a választ egy Birkenauba hurcolt roma muzsikus sorsán keresztül. Ágoston, a fiatal hegedűvirtuóz várandós feleségét hagyja Budapesten, amikor bevagonírozzák a koncentrációs táborba tartó vonatba.
Birkenauban szörnyű árat kell fizetnie az életben maradásért: a szadista emberkísérleteiről hírhedtté vált, a táborban élet-halál urának számító dr. Mengelét szórakoztatja zenéjével. És ahogy alkalomról alkalomra előadja a rettegett orvosnak Paganini La Campanella című darabját, lassan megérti, miért hívták a zeneszerzőt kortársai az ördög hegedűsének…

Megrázó történet az elszabadult gonosz pusztításáról, az ember legsötétebb arcáról, valamint az élni vágyás diadaláról és a szeretet mindent legyőző erejéről.

covers_485732.jpgHeather Morris: Az auschwitzi tetováló (Animus Kiadó)

A ​holokausztról számos könyv született, és bizonyára még fog is. Ám ez a történet minden szempontból különleges. Senki sem számított rá, hogy „a tetováló”, aki – félelemből és féltésből – annyi évtizeden át hallgatott, egyszer csak előáll vele.
Azt hihetnénk, hogy Auschwitz–Birkenauról már mindent tudunk. Túlélők és elkövetők egyaránt vallottak róla. Tudjuk, hogy a „túlélésre kiválasztottak” egy fogoly asztala előtt sorakoztak, aki egy számsort tetovált az alkarjukra. De vajon ki volt ez a fogoly? Magas rangú kápó különleges kiváltságokkal? Mit láthatott az évek során, mikor elvonult előtte a sokezernyi deportált?
Ez a fogoly Lale Sokolov volt. A neve és a száma ott áll az Auschwitz-jegyzőkönyvben, amelyből a világ értesült a halálgyárról. Amit ő látott, azt maroknyi fogoly láthatta csak. Különleges helyzetéből adódóan kizárólag az SS politikai részlegének tartozott számadással, ezért viszonylag szabadon mozoghatott a táborban. Szinte mindenütt járt: a cigányok barakkjában lakott, ott dolgozott, ahol a szelekció zajlott, naponta betért az irodába, kapcsolatot tartott foglyokkal, kápókkal, bejáró lengyel munkásokkal egyaránt. Hat nyelven beszélt. Megfordult Mengele részlegében, megjárta a büntetőbarakkot, látta a gázkamrákat, a rablás és megsemmisítés teljes futószalagját.
De a története mégsem a borzalmak leltárja. Itt, ebben a földi pokolban lett szerelmes, itt talált rá arra a nőre, akit mindig keresett: Gitára. Lale megfogadta, hogy túl fogja élni, akármi vár is rá, és mindent megtesz azért, hogy Gita is túlélje. A folyamatos életveszéllyel dacolva, időnként reménytelenségbe zuhanva harcolt, és nem adta fel.
Ez a könyv Lale és Gita története. Megrázó, igaz történet szerelemről, kitartásról, hitről és szerencséről. Az auschwitzi tetoválóról.

 

Felnőtteknek

covers_338031.jpgFahidi Éva: A dolgok lelke - Anima Rerum (Ariel international)

A ​Dolgok Lelke nem egy újabb holokauszt-könyv. Családregény, korrajz, történelmi dokumentum – páratlanul olvasmányos, érzékletes stílusban. Titka az a határtalan szeretet, ahogyan a 2015-ben 90 éves holokauszt-túlélő, Fahidi Éva az övéiről ír: az idillikus debreceni zsidó nagycsaládnak jólétet biztosító édesapa, a közös életet kormányzó szép és szerető édesanya, a sorstól ajándékba kért és kapott kishúg és még számtalan kedves rokon népesíti be a felhőtlenül boldog, mesébe illő gyermekkort. A könyv lapjain egy olyan kislány mindennapjai elevenednek meg, aki tizenhét éves koráig irigylésre méltó jómódban, boldogságban és szeretetben élt.

Gyönyörűek a lét apró-cseprő eseményei, a féltve őrzött emlékek: a papa és a mama regényes megismerkedése, a nagyszülői háznál töltött nyarak, a vidéki polgárcsalád életének mozzanatai, a nagymosások menete, a csodálatos sütemények vagy a szigorú koreográfiával eltett gyümölcslekvárok íze – mind-mind olyan közel hoz minket Fahidiékhoz, hogy szinte filmként pereg le szemünk előtt a történet.

A Dolgok Lelkét talán azért is olyan jó olvasni, mert teljesen áthatja a szerző – és egyben a főhős – személyisége. Mégis, hogyan lehet feldolgozni, ha az embert egy ilyen idilli, boldog gyermekkorból kiszakítják, és a földi pokol legmélyebb bugyraiba hurcolják, ahol rajta kívül minden hozzátartozóját megölik, és ahonnan egyes-egyedül kell hazatérnie?

Sehogy. De a túlélés egyetlen módja az lehet, amit Fahidi Éva tett: a szeretteire, a boldog békeidőkre, nem a szomorú múlt részeként emlékezik, hanem olyan csodás kedvességgel, amilyen csak keveseknek adatik meg.

covers_454076.jpgEdith Eva Eger: A döntés (Libri Kiadó)

„Abban ​szeretnék segíteni olvasóimnak, hogy felfedezzék, miként szökhetnek meg saját elméjük koncentrációs táborából, és válhatnak azzá az emberré, akinek lenniük kellene. Segíteni szeretnék abban, hogy átéljék, mit jelent megszabadulni a múltjuktól, a kudarcaiktól és a félelmeiktől, a dühüktől és a botlásaiktól, a megbánásaiktól és a feloldatlan fájdalmaiktól –, hogy átélhessék azt a szabadságot, amelyben az életet teljes, gazdag, ünnepi mivoltában élvezhetik. Nem választhatunk fájdalom nélküli életet. De választhatjuk azt, hogy szabadok leszünk, megszökünk a múltunk elől, akármi történjék is, és megragadjuk a lehetségest.” Dr. Edith Eva Eger
A magyar származású dr. Edith Eva Egert 1944-ben családjával együtt a nácik haláltáborába, Auschwitzba deportálták. Ma klinikai pszichológus a kaliforniai La Jollában, illetve a Kaliforniai Egyetem oktatója San Diegóban. Emellett az amerikai hadsereg és haditengerészet tanácsadójaként tűrőképességi tréningeket tart és segíti a katonákat a poszttraumás stressz legyőzésében. Számos tévéműsorban szerepelt, többek közt az Oprah Winfrey Show-ban, illetve a CNN különkiadásában, amely az auschwitzi tábor felszabadításának hetvenedik évfordulójára készült. Ezen kívül főszereplője volt a holland nemzeti televízió holokausztról forgatott dokumentumfilmjének is. Rendszeresen tart előadásokat az Egyesült Államokban és külföldön.
Dr. Edith Eva Eger tizenhat éves volt, amikor a nácik megérkeztek magyarországi szülővárosába, Kassára, és családjával együtt Auschwitzba hurcolták. Szüleit a hírhedt náci orvos, Joseph Mengele küldte gázkamrába, aki később arra kérte Edithet, hogy táncolja el a Kék Duna keringőt – jutalmul egy vekni kenyeret kapott. Edith a nővérével együtt túlélte a borzalmakat, és úgy döntött, megbocsát fogva tartóinak, és mindennap élvezi az életet. Évekkel a kiszabadulását követően egyetemre ment és pszichológusnak tanult, ma pedig többek között bántalmazott nőknek, poszttraumás stresszel, függőséggel vagy gyásszal küszködőknek segít. A döntés egyszerre memoár és útmutató, melynek célja, hogy mindannyiunknak segítsen kiszabadulni saját elménk börtönéből. Dr. Eger műve reményt és lehetőséget ad mindazoknak, akik meg akarnak szabadulni a fájdalomtól és a szenvedéstől. Akár rossz házasság, mérgező család vagy gyűlölt munkahely börtönében sínylődnek, akár önmagukat korlátozó hiedelmek szögesdrótja tartja őket fogva a saját elméjükben, ez a könyv arra tanít, hogy a körülményektől függetlenül dönthetünk úgy, hogy az örömöt és a szabadságot választjuk.

covers_568691.jpgViktor E. Frankl: Mégis mondj igent az életre! (Európa Kiadó)

Világszerte ​olvasók egész generációi számára nyújtott megrázó élményt Viktor Frankl pszichiáter klasszikus memoárja, amelyben a náci haláltáborokban zajló mindennapi életről számol be.

Frankl négy koncentrációs tábort járt meg 1942-45 között, ezek egyike Auschwitz volt. Meg kellett tapasztalnia szülei, fivére és várandós felesége halálát, és később ezekből a tragikus élményekből, saját és mások végletes gyötrődéséből kiindulva hozta létre terápiás módszerét. A szenvedést nem kerülhetjük el, állítja Frankl professzor, azt azonban eldönthetjük, hogy milyen módon viszonyulunk hozzá, és találunk-e benne értelmet.

Értelmet találni az életben, bármilyen is az; kitűzni bizonyos célokat, és azok felé haladni – Frankl logoterápiájának ez a törekvés az alapköve. Sok tekintetben a pszichoanalízisre épít ez az elmélet, de annál általánosabb érvényű, és pozitív üzenete révén mindenkit szíven talál. Az ember egyedi, senki mással össze nem téveszthető lény, hangsúlyozza dr. Frankl, éppen ezért mindenkire rá van bízva, hogyan éli meg, hogyan értelmezi saját személyes tapasztalatait. Hozzuk ki a legtöbbet a lehetőségeinkből, forduljunk bizakodással a jövő felé, és legyünk elfogadóak – a logoterápia módszere ebben segít.

Viktor E. Frankl 1997-ben, kilencvenkét évesen hunyt el. Könyvét azóta több mint harminc nyelvre fordították le, gondolatai olvasók tízmillióihoz jutottak el. Visszaemlékezését az amerikai kongresszusi könyvtár már évtizedekkel ezelőtt beválogatta a tíz legnagyobb hatású könyv közé.

covers_488346.jpgWendy Holden: Túlélőnek születtünk - Auschwitz gyermekei (Maxim)

Annak ​hetvenedik évfordulóján, hogy amerikai katonák felszabadították Mauthausent, a neves írónő, Wendy Holden felidézi három gyermek megrázó és rendkívüli történetét, akiket összeköt édesanyáik hihetetlen – ám sikeres – harca a túlélésért.
A II. világháború idején Rachelt Auschwitzba küldik, de nem tudja, hogy a férjét lelőtték. Priska és párja együtt utaznak oda, de azonnal szétválasztják őket. A szintén Auschwitzba került Anka hiába reméli, hogy újra látja a férjét. Miután családjuk többi tagja gázkamrában lelte halálát, a három fiatalasszony eltökéli, hogy ragaszkodnak ahhoz, ami megmaradt nekik: életükhöz és születendő gyermekükhöz. Miután eltitkolták állapotukat a hírhedt náci orvos, Josef Mengele elől, dolgoztatják és majdnem halálra éheztetik őket. Mindennapos rettegésben élnek, hogy állapotukat felfedezi az SS.
1945 áprilisában, miközben közelednek a szövetségesek, Priska megszüli a gyermekét. Ezután a kisbabájával, valamint Rachellel, Ankával és a többi fogollyal együtt a mauthauseni koncentrációs táborba küldik egy pokoli tizenhét napos vonatozással. Rachel a vonaton szül, Anka pedig a tábor kapuinál. Mindannyian azt hiszik, hogy meg fognak halni, de aztán csoda történik…

Szívesen csatlakoznál az Égigérő mára 14.000 tagot számláló "Neveljünk olvasókat!" csoportjához? Szülőként, pedagógusként, gyerekekkel vagy könyvekkel foglalkozó szakemberként, irodalomrajongóként érdekel a gyerek-, és ifjúsági irodalom, a mesélés, az olvasóvá nevelés? Csak egy kattintás a képre, 3 kérdés megválaszolása és már nyitom is a kaput!

43051430_1893700910716205_3099234459329757184_n.jpg

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://egigerokonyvek.blog.hu/api/trackback/id/tr515429944