Neveljünk olvasókat!

Égigérő

10 gyermeknevelési szakkönyv, amely megmutatja az utat a pozitív, őszinte és erőszakmentes szülő-gyermek kapcsolathoz

Könyvek, amelyek útmutatásai dackorszaktól kamaszkorig segítenek

2018. november 30. - Réka Czakó

family-hand-1636615_960_720.jpg 

A múlt héten a "Neveljünk olvasókat" csoportban a dackorszakot megkönnyítő mesekönyveket gyűjtöttünk, amikor kialakult egy kisebb vita a dackorszak értelmezésével, kezelésével kapcsolatban. Óriási szerencsénkre a legjobbkor érkezett meg a kommentáradatba egy csoporttagunk, Németh Zsófia klinikai szakpszichológus, aki kislányai születése után kezdett komolyabban elmélyedni a pozitív fegyelmezés, a gyermeklélektan és a meseirodalom témakörében. Felajánlotta, hogy megkönnyítendő a helyzetünket, összeállít egy rövid listát azokból a gyermeknevelési szakkönyvekből, amelyeket ő különösen hasznosnak talál. Ismerjük a mondást: Ha adnak, vedd el, ha ütnek, szaladj el! Megfogadva a régi bölcsességet, le is csaptam Zsófi felajánlására. :D 

A dackorszakot megérteni- és kezelni segítő mesekönyvek után tehát következzenek a szülőknek szóló szakkönyvek, amelyek nem is csak a dackorszak problémáira javasolnak megoldásokat de egy általános, a születéstől a kamaszkorig szóló útmutatást kínálnak nekünk. Ezek közül a könyvek közül többet én is igen gyakran forgattam, a Mesepszichológia 2.-ben pedig a tematikus- és életkori válogatásokban javasolt mesekönyvek listájának összeállításában magam is segíthettem. De ami talán a legfontosabb számomra: az itt felsorolt könyvek szellemisége teljes mértékben megegyezik azzal, amit én is igyekszem képviselni, amikor gyereknevelésről van szó. Bízom benne, hogy ha végignézitek a felsorolást, Ti is kedvetekre való könyveket találtok!

sgye.jpg1. Daniel Siegel, Tina Payne Bryson: A gyermeki elme - Agyfejlődés, konfliktusok, támogató szülői stratégiák (Ursus Libris, 2014)

A ​kétéves kisgyerek hisztizni kezd a boltban. Az óvodás nem hajlandó reggel felöltözni. Az ötödikes otthon duzzog, pedig elmehetne a barátaival játszani. Miért nehezítik meg a gyerekek oly gyakran szüleik és nevelőik életét? Ez az úttörő jellegű és nagyon gyakorlatias könyv bemutatja, hogy ezek a néha megmagyarázhatatlannak tűnő megnyilvánulások az agy fejlődésének, a személyiség kialakulásának természetes velejárói. 
A szerzők a legújabb tudományos eredmények alapján felvázolják, hogyan alakul ki a különféle agyterületek közötti egészséges munkamegosztás és harmonikus együttműködés. Tizenkét nevelési technikát ismertetnek, amelyekkel a szülők elősegíthetik mindezt. Elvetik az olyan megközelítéseket, amelyek mindenáron a teljesítményt és a tökéletességet állítják a középpontba, ehelyett olyan módszerekre összpontosítanak, melyekkel a gyerekek jobban önmaguk lehetnek, könnyebben megtalálhatják a helyüket a világban, nagyobb rugalmasságra és több erőre tehetnek szert. Megközelítésük lényege, hogy az összes helyzet – a stresszes, dühös pillanatok éppúgy, mint az örömteli percek – felhasználhatók annak elősegítésére, hogy gyermekeink felelős, gondoskodó, tehetséges személyekké váljanak.

covers_270043.jpg2. Vekerdy Tamás: Jól szeretni  - Tudod-e, milyen a gyereked? (Kulcslyuk, 2013Megismerlek ​és elfogadlak. Olyannak, amilyen vagy. 

A te teljes világodat. 
Aki jól szeret, az megismer és elfogad 
saját világát kitágítja a másik felé. 
Befogadja őt.

"Ha az embernek olyan szerencséje van, hogy valakit is érdekelni kezd, amit itt vagy ott mondott, leírt, és úgynevezett 'előadásokra' hívják, akkor azt kell átélnie, hogy ezeknek az együttléteknek, legalábbis az ő számára, a hasonlíthatatlanul jobb, felpezsdítőbb, szórakoztatóbb része az, amikor a megjelentek elmondják kérdéseiket, aggályaikat, ellenvetéseiket, egyszóval megnyilatkoznak. Nagyszerű érzés hallani, amikor a négy-ötszáz fős (esetleg nagyobb) hallgatóságból egy kedves nő vagy férfi feláll, és bevilágító erővel mondja el személyes tapasztalatait, személyes példáját, ami megeleveníti az egész együttlétet.

Ebben a könyvben a találkozásoknak ezt a részét, illetve a kérdésekre adott válaszokat találja meg az Olvasó. Nem kérdés-felelet formájában, hanem a kérdéseket, az elmondott eseteket is beledolgozva az egyes témákról szóló részecskékbe. (Így hát szerzőtársak vagyunk – hat-nyolc év néhány száz megszólalójával.) 
Míg az előző kötetben, az Érzelmi biztonságban az előadások válogatása jelent meg, itt ezeké a közös beszélgetéseké.

És, igen, ezek a beszélgetések mindig abba az irányba mutattak, hogy miképp is kellene, hogyan is lehetne ezt az együttélést – a gyerekkel és tágabban: egymással – jól csinálni, hogyan is lehetne jól szeretni. Akármerre ágaznak is el az egyes témák, a mélyükben mindig ez a kérdés lapul. Ott húzódik meg, és sokszor felfűti a beszélgetést. 
Kicsit szorongok. Vajon ebből a felfűtöttségből sikerül-e itt, a következő lapokon valamit is visszaadni?" 
Vekerdy Tamás

covers_146980.jpg3. Vekerdy Tamás: Érzelmi biztonság - Mit kell(ene) tudnunk a gyerekekről és magunkról? (Kulcslyuk, 2011)

Vajon ​mire van szükség ahhoz, hogy gyerekeink érvényesüljenek, beváljanak az életben? Valóban annyi mindenre, és olyan eszeveszett tempóban, mint azt a világ ma sugallja?

Vekerdy Tamás szerint a válasz: nem. Nem az lesz sike­res felnőtt, aki kisgyerekkorában már fel­nőtt módon hajtott és teljesített, hanem az, aki teljes értékű kisgyerekéletet élhetett.

Szülőként az érzelmi biztonság megadása a legjobb lehetőségünk arra, hogy megvédjük gyerekeinket a normálisnál nagyobb mértékű szorongástól, a sodródástól, a személytelen, így személyiséget roncsoló kapcsolatoktól. 
Aki érzelmi biztonságban, testi-lelki értelemben ölelő melegségben nő fel, az gyerekként és később felnőttként is jóval eredményesebben tudja megoldani és kiegyensúlyozottabban átvészelni az élet nehézségeit.

 

covers_178458.jpg4. Kádár Annamária: Mesepszichológia - Az érzelmi intelligencia fejlesztése gyermekkorban (Kulcslyuk Kiadó, 2013)

Kutatások igazolják, hogy az életben való beválásunk nem csak értelmi képességeinken múlik. Az igazi sikereket és ami még fontosabb! - a belső harmóniát, az önmagunkkal való elégedettséget csak akkor érhetjük el, ha képesek vagyunk felismerni a magunk és mások érzelmeit, kapcsolatokat teremteni, konfliktusokat kezelni, együttműködni, segítséget kérni, vágyainkat késleltetni, kitartani Vagyis, ha fejlett az érzelmi intelligenciánk. A mese az érzelmi intelligencia fejlesztésének legfontosabb eszköze, olyan lelki táplálék, amely életre szóló nyomokat hagy a gyermekben. Egyrészt a mesélés sajátos szituációja, bensőséges hangulata adja meg az érzelmi biztonságot, azt a nyugodt, csendes és szeretetteljes légkört, amelyben meg lehet pihenni, el lehet lazulni, a rítust, amivel le lehet zárni egy mozgalmas és eseménydús napot. Ám a kisgyerek a mesehallgatás során nemcsak a szülőre, hanem befelé is figyel, saját vágyainak megfelelő fantáziaképet alkot, ami segíti őt a nap folyamán felgyűlt belső feszültségei, negatív érzései, félelmei feldolgozásában. Adjuk hát meg neki a lehetőséget arra, hogy az égig érő fa csúcsára kis kanászként felkapaszkodhasson! Annak a gyermeknek, aki mesét hallgatva nő fel, varázspálcája a saját elméje lesz, és képzelete, érzelmi intelligenciája segíti majd a megpróbáltatások közepette. Hogy miként támogathatjuk őt ebben? Erről írtam ezt a könyvet, mely tíz mesét is tartalmaz egy Lilla nevű kislányról, akinek képzeletbeli barátja, Tündérbogyó segít érzelmi konfliktusainak megoldásában. 

covers_317162.jpg5. Kádár Annamária: Mesepszichológia 2. - Útravaló kényes nevelési helyzetekre (Kulcslyuk Kiadó, 2014)

A ​Mesepszichológia első részében a mese szerepére, az életkori sajátosságoknak megfelelő meseválasztásra és a mese érzelmi intelligencia fejlesztő hatására koncentráltam. A második részben a szülő-gyermek kapcsolat útvesztőit, azokat a „kényes” nevelési helyzeteket veszem górcső alá, amelyekben csak a hiteles szülői jelenlét hozhat valódi megoldást. A mese ugyanis az én megközelítésemben nemcsak népmesét és műmesét jelent, hanem a saját életmesénket is: azt a történetet, amelyet önmagunkról, gyökereinkről, hitvallásunkról, álmainkról és céljainkról, félelmeinkről és fájdalmainkról, kudarcainkról és győzelmeinkről mondunk el önmagunknak és a gyermekünknek. Ezt ráadásul nemcsak este vagy az erre szánt pillanatokban, de folyamatosan meséljük, sokszor szavak nélkül is – a jelenlétünkkel, viselkedésünkkel, önmagunkhoz, az emberekhez és a világhoz való hozzáállásunkkal. 

Szülőként, pedagógusként a nevelés során is a magunk történetét meséljük. A szabályok, határok kijelölése és betartatása; a motiválás; a problémamegoldás kérdéseiben történő választások mind rólunk, a mi világképünkről szólnak. Tetteinkkel meséljük el, hogy miben hiszünk, miért küzdünk, mi az, ami továbbvisz a nehéz helyzetekben – és azt is, hogy mikor adjuk fel. Bár egy-egy nevelési probléma kapcsán legtöbbször a gyermekünk viselkedésére fókuszálunk, azt szeretnénk megváltoztatni, rólunk mesél az is, hogy melyik az a konfliktushelyzet, ami drámai feszültséget okoz bennünk, és az is, hogy mit kezdünk vele. A gyermek bámulatos pontossággal mutat rá arra, amin dolgoznunk kell, a vele kapcsolatos nehézségek jelzések – és egyben lehetőségek is a továbblépésre. Felhívják a figyelmünket arra, hogy miben kell változnunk, fejlődnünk. Igen, ha engedjük, gyermekünk átírja a történetünket – és ebben a folyamatban mi válunk tanulóvá.

Második könyvemben túlnyomórészt azokról a nevelési kérdésekről írok, amelyekkel kapcsolatban a legtöbbször kértek tőlem tanácsot az elmúlt évek során, és igyekszem megmutatni azt is, hogy miként jelennek meg ezek a helyzetek a mesékben. Korcsoportokra és témakörökre lebontva ajánlok olyan, valóban magas színvonalú, magyar és külföldi szerzők által írt meséket, melyeknek meggyőződésem szerint jó hasznát vehetjük a problémák megoldásában.

covers_279973.jpg6. Jane Nelsen: Pozitív fegyelmezés (Reneszánsz Kiadó, 2014)

Jane ​Nelsen pozitív fegyelmezésről szóló könyve szokatlan hangot üt meg a magyar gyereknevelési irodalomhoz szokott olvasó számára. A szerző leleplezi, hogy a hagyományos büntetőeszközök a gyerek megalázására épülnek, amire ép lelkű gyerek csak ellenállással vagy önfeladással reagálhat. A könyv célja, hogy segítsen a bevett fegyelmezési eszköztárunkat olyan eszközökkel leváltani, amelyek határozott korlátokat állítanak, de egyben jellemformálóan hatnak, a felelősség és az életismeret irányába terelik a gyereket, miközben mentesek a megalázástól és az öncélú, rejtett bosszúvágytól hajtott büntetéstől. Nem kell ezt szégyellni: Nelsen fegyelmezni akar, de pozitív, azaz a személyiségfejlődést és a kapcsolatokat előrevivő formában. A Pozitív fegyelmezés hasznos tippeket, eszközöket adhat azoknak, akik az egyensúlyt keresik szabadon engedés és korlátozás között. A könyv egyaránt szól szülőknek és tanároknak – mindenkinek, aki a hagyományos eszközöket valóban hatékonyakkal szeretné leváltani, vagy ilyeneket is beépíteni az eszköztárába. A Pozitív fegyelmezés hasznos és gondolatébresztő adalék bármely gyerekekkel foglalkozó ember számára.

covers_350358.jpg7. Lawrence J. Cohen: Játékos nevelés (Kulcslyuk Kiadó, 2015)

A ​gyermek természetes nyelve, tanulásának és kommunikációjának legfontosabb eszköze a játék. Ha szeretnénk megérteni őt, közel kerülni hozzá, megtanítani neki valamit, segíteni nehézségei leküzdésében, akkor mindehhez elsősorban a játékon keresztül vezet út. 
Szülőként számos helyzetben elkeseredettnek és tanácstalannak érezzük magunkat. Fogalmunk sincs, hogy az adott problémát mi okozhatja és hogyan oldhatnánk meg, sőt, az is lehet, hogy eddigi beavatkozásaink csak tovább rontottak a helyzeten. Ám ahol már minden más próbálkozás kudarcot vallott, a jól megválasztott játék csodákat tehet. 
A közös játék által segíthetünk a gyerekeknek abban, hogy kifejezzék az érzéseiket, mi pedig sokkal könnyebben megérthetjük azokat. Együttes erővel áttörhetjük a félelem, a gátlások és a harag kemény falát, hogy eljussunk a bensőséges kapcsolatig és a felszabadult örömig. Megerősíthetjük az önbizalmukat, megmutathatjuk nekik, mi mindenre képesek. Megtanulhatunk velük együttműködni anélkül, hogy dühvel és erőszakkal próbálnánk érvényt szerezni szándékainknak. A játékos nevelés számtalan szelíd és kreatív megoldást kínál azokra a helyzetekre, amikor elkeseredésünkben kiabálni, büntetni, esetleg ütni szoktunk – meg fogunk lepődni, hogy mennyivel hatékonyabbak leszünk, a gyerekek pedig mennyivel boldogabbak. És a játék segítségével gyógyíthatunk is, ha valami vagy valaki lelki sérülést, fájdalmat okozott nekik. 
A világhírű pszichológus és játékterapeuta lépésről lépésre vezeti be az olvasót a játékos nevelés gazdag eszköztárába. Nemcsak egy gyerekbarát szemléletmódot ad át, de konkrét ötletek sokaságát is, melyek nagy hasznunkra lesznek úgy a hétköznapokban, mint a problémás helyzetekben. Nem kezeli tabuként azt sem, ami a felnőtt számára nehézséget jelenthet a közös játékkal kapcsolatban: a kimerültséget, az unalmat, az ötlettelenséget, a gátlásokat, a nevetségessé válástól való félelmet. Egyikkel sem vagyunk egyedül, nem kell szégyenkeznünk – és mindezek dacára mégis nekünk való a játékos nevelés, csak rá kell kapnunk az ízére! 

covers_5560.jpg8. Adele Faber, Elaine Mazlish: Beszélj úgy, hogy érdekelje, hallgasd úgy, hogy elmesélje (Reneszánsz Kiadó, 2013)

„Csodálatos ​szülő voltam, mielőtt gyermekeim születettek volna” – kezdi könyvét az írópáros. Nem éreztük ezt gyakorló szülőként oly sokszor? Elméletben mindig sokkal könnyebben mennek a dolgok, de amikor saját családunkban kell szembenézni a durcás gyerekkel, a hisztivel, a kiabálásokkal, sértődésekkel, akkor megfogadjuk: Holnaptól másképp lesz! Azután kezdődik elölről, mert nem tudjuk, hogyan. 
Ez a könyv segít megtanulni: 
– hogyan birkózzunk meg gyerekeink csalódásaival, frusztrációival, negatív érzéseivel; 
– hogyan mutassuk ki mérgünket anélkül, hogy bántóak lennénk; 
– hogyan állítsunk fel határokat úgy, hogy megőrizzük a gyerekek szabadságát; 
– mit tegyünk büntetés helyett; 
– hogyan oldjunk meg családi vitákat. 
Az egész világon hatalmas sikert arató könyv egyszerű, gyakorlatias megoldásokat kínál szülőknek arra, hogyan beszéljenek gyerekeikkel, és hogyan hallgassák meg őket. A szerzők tisztelettel, megértéssel és józan logikával felépített módszereit szülők és szakemberek egyaránt sikerrel alkalmazzák bármilyen korú gyerekeknél. Az életből merített példákkal és kedves grafikákkal egyaránt gazdagon illusztrált könyv segítségével a szülő-gyerek kapcsolat örömtelivé, stresszmentessé, mindkét fél számára eredményesebbé varázsolható.

covers_357072.jpg9. Daniel Siegel, Tina Payne Bryson: Drámamentes fegyelmezés - (A káosz lecsillapítása és a fejlődő gyermeki elme integrált szemléletű gondozása)

„Egy ​müzlistálka átrepül a konyhán, majd tej és gabonapehely fröccsen szerteszét a falon. 
A kutya berohan a kertből, és érthetetlen módon kékre van festve. 
Az egyik gyermekünk bántani akarja a kistestvérét. 
Ebben a hónapban most hívnak harmadszor az igazgatói irodából.

Mit teszünk?

Mielőtt válaszolnánk, felejtsünk el mindent, amit a fegyelmezésről tudunk. Felejtsük el, hogy szerintünk mit jelent ez a szó, és azt is, amit arról hallottunk, hogyan kellene a szülőknek reagálniuk, amikor a gyerekek olyasmit csinálnak, amit nem volna szabad. Inkább tegyük fel magunknak ezt a kérdést: Nyitott vagyok-e arra, hogy legalább elgondolkodjak a fegyelmezés egy másfajta megközelítésén?” 
Ezekkel a mondatokkal kezdi új kötetét Daniel Siegel és Tina Payne Bryson, A gyermeki elme című nagy sikerű könyv szerzőpárosa. Ebben a művükben is az agykutatás legújabb eredményeire alapozva kínálnak a gyermek igényeire is érzékeny alternatívát a nevelési konfliktusok kezeléséhez. A Drámamentes fegyelmezés hatékony eszközt ad nemcsak a szülők, hanem a pedagógusok és a gyerekekkel foglalkozó szakemberek kezébe is. 
A szerzők ígérete szerint „a drámamentes fegyelmezési szemlélet nemcsak a közvetlen körülmények és a rövid távú viselkedés kezelésére összpontosít, hanem olyan készségek és agyi kapcsolatok kialakítására is, melyek hosszú távon hozzásegítik a gyermekeket ahhoz, hogy körültekintő döntéseket hozhassanak, és maguktól jól kezelhessék az érzelmeiket. Mindez azt jelenti, hogy egyre kevésbé lesz szükség a fegyelmezésre.”

tn6_b292627.JPG10. Daniel J. Siegel: Okostojás (Jaffa, 2017)

„Csak ​legyünk túl a kamaszkoron!” "A kamaszok megőrülnek a hormonjaik miatt… És megőrjítenek minket, szülőket, tanárokat, felnőtteket!" Ugye mindenkinek ismerős mondatok? Hát persze, hiszen sokszor így beszélünk az „elviselhetetlen” kamaszokról. De mi van, ha tévedünk, és a kamaszkor gyermekeink nagy lehetősége? 
A tinédzserek nem felmenőiket akarják bosszantani örökös ellenkezésükkel, pimaszságukkal, okoskodásukkal. Ezekért az állítólagos rossz tulajdonságokért, a szélsőséges viselkedésért, az egész tünetegyüttesért ugyanis az agyban lejátszódó hormonális változások a felelősek. Daniel J. Siegel szerint, ha a kamaszok és a felnőttek megértik ezek természetét, akkor jó esély van rá, hogy ne „rettenetes gyerekek” hadakozzanak a „rettenetes szülőkkel”, az állandó konfliktusokat együttműködés váltsa fel, és valódi, mély kapcsolatok szövődjenek közöttük. 
Daniel J. Siegel tudományos alapossággal, mégis közérthetően, konkrét és érzékletes példákon át jellemzi-elemzi a kamaszkort, nem mint megoldandó problémát, hanem mint a bátorságot, kreativitást fejlesztő rendkívül fontos életszakaszt. Ekkor teszünk szert jó néhány fontos képességre, ismerjük meg a világot, repülünk ki a családi fészekből, alakítunk ki szoros kapcsolatokat másokkal – és ezáltal alakítjuk ki viselkedésmódozatainkat a világ egyre bonyolultabb problémáinak leküzdésére. A könyv legfőbb üzenete, hogy a kamaszkor nem az az időszak, amit összeszorított foggal kell túlélni, hanem inkább tudatosan megélni, kihasználva a benne rejlő intellektuális és emocionális értékeket. Létfontosságú ez a korszak, mert ekkor fedezhetjük fel, kivé válunk majd felnőttként. Ha megfogadjuk a szerző tanácsait, a rémes tinédzserekből érző, gondolkodó emberi lények lesznek, akikkel igenis ki lehet jönni – sőt, tanulhatunk is tőlük! Akinek kamaszgyereke van, annak az Okostojás kötelező olvasmány! 
DANIEL J. SIEGEL klinikai pszichiáter és agykutató, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem oktatója, gyakorló terapeuta, számos elismert gyermeknevelési könyv szerzője, melyek közül több magyarul is megjelent. Siegel Kaliforniában él feleségével és a kamaszkorból éppen kinőtt két gyermekével.

covers_328730.jpg+ 1 Serena Rust: Erőszakmentes kommunikáció - Amikor a zsiráf a sakállal táncol (Bioenergetic, 2014)

Képzeld ​el, hogy haragszol a párodra, és ezt úgy tudod kifejezni, hogy ő is megérti, de nem érzi úgy, hogy rátámadtál. Vagy ő tesz szemrehányást neked, és te megérted, mire van valóban szüksége, anélkül hogy belebetegednél. Szerinted sikerülhet? Létezik vajon olyan párbeszéd, amelynek során mindenki nyerhet? Ahol a kommunikációt játszmák helyett együttérzés és megértés jellemzi?

A szerző a Marshall Rosenberg által kidolgozott erőszakmentes kommunikációra építve, annak két jelképes figuráját, a zsiráfot és a sakált alkalmazva mutatja be, hogy igen, létezik. Ehhez csupán a zsiráf stratégiáját kell követnünk: együttérzéssel közeledjünk önmagunk és a társunk felé – azaz tudatosítsuk érzéseinket és a szükségleteinket, és igyekezzünk felmérni társunkéit is, ahelyett hogy „sakálként” a véleményünket és elvárásainkat ismételgetnénk. Párbeszédünk ily módon ide-oda lépegető tánccá válik aközött, amit tapasztalunk, érzünk, igénylünk és kérünk, és aközött, amit a másik fél tapasztal, érez, igényel és kér.

 

Ezután a kis kitérő után visszatérünk a gyerek- és ifjúsági könyvekhez! Továbbra is várok minden gyerek- és ifjúsági irodalom iránt érdeklődőt az Égigérő facebook oldalán és a "Neveljünk olvasókat" csoportban. Kattints a képre és csatlakozz hozzánk!

copy-of-nevelj-nk.jpg

 

Indexkép: NamasteNomad/Pixabay 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://egigerokonyvek.blog.hu/api/trackback/id/tr6714406260
Nincsenek hozzászólások.