Neveljünk olvasókat!

Égigérő

Versreszoktató

Hogyan szerettethetjük meg gyerekeinkkel a verseket?

2016. október 18. - Réka Czakó

tumblr_of12asflal1qkaoroo2_500.png

Sokszor hallom: a mai gyerekek nem szeretik a verseket. Persze! Ha nem mutatunk nekik jó, számukra érthető, élvezhető verseket, mit is várunk! Ez is, mint oly sok minden, rajtunk, szülőkön múlik. Egy gyerek sem ébred azzal a remek ötlettel, hogy elbattyogna a könyvtárba pár verseskötetért...

 

Az iskolakezdéssel beindul a versmondó versenyek sora is. Egyre több szülő és pedagógus kerül szembe a nagy kérdéssel: mit is szavaljon a gyerek a nagy megmérettetésen? Kortárs vagy klasszikus vers? A kiválasztott mű a gyereknek, a szülőnek vagy a tanító néninek tetsszen? Valami szokatlant válasszunk vagy olyat, ami évek óta visszatérő eleme a versenyeknek? Több, szülőknek szóló facebook oldalon is feltettem a kérdést, hogy ki mi alapján választ verset a gyereknek?

 

Hát… Maradjunk annyiban a versekre fokozottan igaz: ízlések és pofonok különbözőek. (Azt hiszem mindannyian emlékszünk az utóbbi hónapok vérmes vitáira egy-egy tankönyvbe került vers miatt.)

Egyrészt kevés szülő tud magabiztosan választani, hiszen nem sok család tart otthon polcszámra gyerekverses köteteket. Másrészt ha mégis van elképzelése a családnak, igen nagy szakadék tátong a szülők, a gyerekek véleménye és az óvodából, iskolából érkező javaslatok között. Persze itt is lehetnek kivételek, hiszen én is sok olyan óvónőt és tanítót ismerek, akik folyamatosan figyelik a frissen kijövő gyerekverses kiadványokat és igyekeznek évről-évre valami újdonsággal készülni a versenyekre.

 

Szerintem, ahogyan a kötelezők és az olvasás megszerettetésével kapcsolatban is sokszor felmerül, a versekkel és versmondó versenyekkel is hasonló a helyzet: ha azt szeretnénk, hogy a kicsik megszeressék a költeményeket, nekünk szülőknek kell aktívabbnak lenni. Jómagam sem voltam nagy versimádó, amikor a lányom pici volt, de amikor elkezdtünk a mondókás könyvek után verseket olvasni, élmény volt látni a reakcióit. Közben én is rájöttem, hogy bár általánosban szavalóversenyről szavalóversenyre jártam, a gyerekversek sokkal izgalmasabbak és élvezetesebbek, mint amire diákkoromból emlékeztem.

 

Lássuk hát, hogyan szoktathatjuk rá gyerekeinket (és magunkat) a versolvasásra:

 

 

Először is, ne féljünk a verseskötetektől!

 

Saját tapasztalatom, hogy ha időben (2-3 éves gyerekkel) elkezdünk verseket olvasni, ugyanolyan természetes lesz a vers is a gyerekünk számára, mint a mese. Sőt! A rímeknek és a gyerekek hihetetlen memóriájának hála, egy-két olvasás után már kívülről fújják a kedvenceket. Így agytornának sem utolsók! Ha könyvtárban jártok, érdemes a kikölcsönzött könyvek közé becsempészni egy-két, a gyerek korosztályának megfelelő verses kötetet is.:)

 

Kóstolgassunk!

 

Mielőtt vásárlásra adjuk a fejünket érdemes interneten felmérni a terepet. Mutatok pár oldalt ahol kaphattok egy kis ízelítőt a mai magyar gyerekköltészetből:

 

Azoknak akik valóban friss, mai verseket, meséket keresnek érdemes bekukkantaniuk az Írócimborák Műhelyébe. Ezt az oldalt különösen szeretem, mert egyrészt megismerhetem a ma gyerekeinknek alkotó szerzőket, másrészt nagyon izgalmas figyelni, hogy hogyan alkotnak az írók, költők, illusztrátorok közösen az oldal szerkesztői által kieszelt témákban. Ha a kedvenc verset nem is itt találjátok meg, de abban biztosan kaptok támpontot, ki az a szerző aki nektek, rólatok ír és érdemes a munkáit jobban szemügyre venni, önálló kötetét beszerezni.

 

Jómagam még a Bárka Online gyerekirodalmi aloldalán, a Papírhajón szoktam bóklászni. Itt is gyakran találok izgalmas írásokat, amelyek további kutakodásra csábítanak. Ha az Írócimborák vagy a Papírhajó oldalán találtok számotokra szimpatikus szerzőt, érdemes a költő, író saját oldalát is megkeresni. Itt nagy valószínűséggel találtok a már megjelent köteteiből kiemelt verseket.

 

A következő remek lelőhely a Mikkamakka gyermekirodalmi újság. Ebből a kiadványból egyébként is szuper irodalmi szövegekhez juthattok, feladatokkal, rejtvényekkel + megismerhetitek a kortárs gyerekirodalmi alkotókat, de tematikus számaik (család, sport, stb.) kortárs verseket is kínálnak. A magazin facebook oldalán pdf-ben letölthető pár szám. Kukkantsatok bele a lapba! :)

 

 

 

Véleményekre vagy kíváncsi?

 

Kihagyhatatlan a Moly! A Magyarországon megjelenő könyvek közül szinte az összesről olvashatsz igazi, tapasztalt könyvmolyoktól származó véleményt. Mondjuk itt aztán igazán kiderül, milyen megosztó tud lenni egy-egy kortárs gyerekvers kötet. :) Csak írjátok be a keresőbe a könyv címét, amiről többet szeretnétek tudni és az értékeléseknél már olvashatjátok is a véleményeket.

 

 

 

Válogassunk a kortársak közül!

 

Évente tucatnyi gyerekverses kötet jelenik meg Magyarországon. Ezeknek azonban igen kis hányada kerül a szemünk elé. Egy-egy Varró Dani, vagy Lackfi kötetről még hallunk itt-ott, de sok-sok kincs tűnik el a süllyesztőben a megfelelő hírverés nélkül.

 

Megmutatom Nektek néhány kedvencemet, amelyeket szerintem érdemes fellapozni:

 

 

Boncsér Orsolya: Fogd rá a Jetire! (Naphegy Kiadó, 2015)

 

jeti.jpgCickányéknál rendetlenség.
– Kicsik, ki pakolta ezt szét?
– Mama, papa, nem mi voltunk:
jeti volt az, de rászóltunk.

Icipici kaméleon,
Óriás firka a falon.
– Esküszöm, hogy nem én voltam!
Jeti járt a lakásunkban!

– Jetit szidni nem szép dolog:
játékokat nem pakolok.
Nem firkálok, nem eszem,
hiszen nem is létezem.

 Válogatós - Óvodások verses kalendáriuma (Cerkabella Kiadó, 2014)

valogatos.jpgKrusovszky Dénes: Benne van minden

Leguggolok a pocsolya mellé és nézem,
benne van az ég, felhők úsznak rajta,
benne van egy házfal, ami fölém hajol,
a párkányon ülő galamb is tükröződik benne,
meg egy néni, aki húzós kocsijával a piac felé indul.

Anya rámszól, hogy menjünk most már,
de én nem akarok elmozdulni innen,
mert ebben a pocsolyában tényleg minden benne van,
én is benne vagyok, és benne van anya is,
ahogy odalép mellém és elcipel magával.

 

 

 Kovács András Péter: Hajnali csillag peremén (Magvető Kiadó, 2007)

 

hajnali.jpgHajnali csillag peremén

Hajnali csillag peremén
várjuk a reggelt, te meg én:
harmatozó fény a házunk,
mélybe kalimpál a lábunk.

Vacsoracsillag peremén
lessük az estét, te meg én:
elsuhanó fény a házunk,
reszket a mélyben a lábunk.

Földre bukó fény: te meg én.
Éjbe hunyó fény: te meg én.
Lobban a sóhaj-uszályunk:
csönd ciripelget utánunk.

Csík Mónika: Mákvihar (Zetna, 2011)

mak.jpgMákvihar

Mákviharba keveredett
Eduárd, a rozsomák,
szeme, szája, orra, háta
s a füle is csupa mák.

Zúg a vihar, a sok mákszem
örvényében tévelyegve,
balra egyet, jobbra kettőt
lejt, bár tánchoz nincsen kedve.

Ki látott már ilyen csodát,
ekkora nagy felfordulást?
Mindent szürke mák lep el,
egybefüggő máklepel.

Lackfi János: Részeg elefánt (Móra Kiadó, 2011)

reszeg.jpgÜlőmunkát állólámpa
Sose végez.
Állóbüfé nem futómű,
Sose fékez.

Ülőfürdő tele van ma
Állóvízzel,
Legyél nálunk futóvendég,
Hogy ne hízz el!

Futószalag untig szalad,
Sose tesped,
Futószőnyeg futótűzként
Tovaterjed.

Leves és tej tud kifutni,
Nem a tejfel.
Az elfekvő raktárkészlet
Sose kel fel.

Keresztesi József: Mit eszik a micsoda (Magvető Kiadó, 2015)

covers_371817.jpgItt van a szombat

Itt van a szombat,
morcos a Vombat,
annyi a dolga,
rettentő!

Szól a Görénynek:
„Jönnek a népek,
süss palacsintát,
egy-kettő!

Főzöm a kávét,
mert anyukádék
úgy szeretik, ha
bőven van,

s adja a csészét
kölcsön a szomszéd
Dr. Adalbert
Tannenbaum!

Miklya Zsolt: Végtelen sál (Móra Kiadó, 2015)

vegtelen.jpgAnyu két keréken

Két keréken
gurul anyu
nem is néz előre.
Sálja lobog,
és a kerék
le sem ér a kőre.

Piros köröm-
cipőjében
balerina volna,
ha útközben
nem zavarná,
mennyi még a dolga.

Erre tekint,
arra tekint,
szeme tele képpel,
de még nem tud
rollerezni
elengedett kézzel.

Ha majd anyu
megtanulja
ezt a mesterséget,
remélem, hogy
előrenéz,
s nem ér hamar véget.

Aggódásom
fölösleges,
látom már előre.
Nem is tudom,
hogy tehettem
szert egy ilyen nőre.

 

Havasi Attila: 1001 magányos rinocérosz (Alexandra, 2007)

 

rinocerosz2.jpgPuha Gyula így mulat a hortobágyi csárdában

Hortobágyi zöldségesné, angyalom!
Répafagyit nekem ide, hadd nyalom!
Répafagyit kelkáposzta-tölcsérben:
e kettő a legkedvesebb zöldségem.

E kettő kell a kitikkadt nyuszinak,
meg még ha kend, zöldségesné, puszit ad.
Ráadásnak száz szál répát, hadd rágom,
ha rámegy is ingem, mentém, nadrágom.

Hadd menjen rá! Kinek kell az futtában!
Úgyis elég meleg van a pusztában!
Hadd menjen rá! Kinek kell az mentében!
Ki látott már nyulat futni mentében!

Hortobágytól nem messze van Debrecen,
ott terem a bébirépa: kedvencem!
Kedvencem e nagyon finom vetemény,
mivel abban sűrűn van a vitamin.

Mivel abban hej, de sűrűn van a rost,
azt fogok én ozsonnázni hamarost;
de ráérek, míg a nap így vánszorog,
s addig itten nadrág nélkül táncolok.

 

 

Sosem késő!

 

Ha már nagyobb, felsős vagy középiskolás a gyerek, akkor sincsen késő: hallgassatok közösen megzenésített verseket. Utazás közben vagy otthon, háttérzenének. Személyes kedvencem Szabó Balázs Bandája de a neten keresgélve sok-sok fiatal előadót, zenekart találtok, akik klasszikus verseket dolgoznak fel. Mert a vers menő! :)

 

 

 

  felső kép: Invitación a leer (ilustración de Tony Illustration)
 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://egigerokonyvek.blog.hu/api/trackback/id/tr4711816347

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Julianka 2017.12.10. 18:52:56

Köszönöm, hogy ráirányította a versekre a figyelmemet! Fel is ébredt az érdeklődésem, újdonsült nagymamaként éberen is kell tartanom. Külön hála a megosztott linkekért, magamtól nem találtam volna rájuk!
Tetszenek a példaként választott versek, hát lehet rajtuk vidámkodni a gyerekekkel.
Nagyon sajnálatos, hogy ezrével hagyták el fiatalok az országunkat... Az ő gyerekeik már nem magyar nyelven ismerik meg az irodalmat...